2010. június 25., péntek

Péntek

A hajnali bosszúébresztő a nagyok részéről elmaradt, a kisebbek elővigyázatosságból azért felkeltek ötkor. Aztán események híján többé-kevésbé visszaaludtak negyed hétig, amikoris úgy döntöttek, hogy ideje felébreszteni a nagyokat a lakókocsiban.
Ez erős ellenállásba ütközött Bálint bácsi és Boldi részéről, így a korai ébresztő végül elmaradt. Alvás ez után a házban már nem volt sok.
Aztán nyolckor hatalmas, dübörgő-csörömpölő ébresztő.
Búcsúreggelinek friss foszlós kalács, vaj, kakaó, lekvár, NUTELLA (annak, aki időben felkelt hozzá...)
Délelőtt, amíg úgyis szemerkélő eső és felhők rontották a kedvünket, szorgos próbálás zajlott: csengettyűzést is, dobolást is.
Ebéd előtt még volt egy kis levezető frizbizés, hogy meg tudjon főni a tészta.
Amit a zöldségleves bekanalazása után derekasan be is faltunk tejföllel, sajttal, kecsappal. Asztalbontás előtt még felköszöntöttük Viktort, aki mától egyedül is nézheti a 12-es karikás filmeket. Pudinggal ünnepeltük.
Ebéd után kicsit loptuk a napot, 1-2 utolsó Bang! parti, és búcsú Barnától: nagyon hamar érte jöttek, mert délután már családi program várta.
Aztán tettünk egy búcsúkört a faluban bringával, és utoljára áteveztünk a túlpartra focizni. A meccs fél ötig tartott, amikor elkezdtek szállingózni a szülők.
Érkezési sorrendben megcsodáltátok a hangszereket, a meglepően tiszta kölkeket, a kertet, a házat és a Kisdunát. Amikor már mindenki itt volt, a Kutyaütősök előadták rövid, de nagy sikert arató műsorukat.
Ezután már nem volt hátra más, mint a bringák és csomagok bepakolása, gyerekek összefogdosása és a búcsúzás.
Sorban hazaindult mindenki, csak a háziak maradtak, némi hiányérzettel.
Bálint bácsival most pakoljuk a hangszerboltot, hamarosan ő is indul hazafelé.

Itt a vége, fuss el véle!

Hangfelvételek

Letölthető tábori hangfelvételeink azoknak, akiknek nem tudjuk ma délután a telefonjára másolni őket:

Mozart - Das klingelt so herrlich

Purcell - Trumpet Tune

2010. június 24., csütörtök

Csütörtök

Ezt a bejegyzést kollektíven írjuk, bekiabálós alapon.

Reggel felkeltünk. (Bármilyen meglepő!)
Patzi és Bálint nagydobbal, cintányérral jártak körbe, és garantálták, hogy MINDENKI felébredjen. Többen bosszút forralnak... (Hajnali ötkori ébresztéssel fenyegetnek, de hisszük, ha látjuk. Vagy halljuk.)
Reggeliztünk. Előtte Peti és Bálint csatáztak egyet. Bernát nézte.
Öööö... szóval a reggeli. Minden volt, ami az eddigi reggelik során, csak friss kifli nem.
Kihordtuk a dobokat a garázsukból és végre megint doboltunk. Ismerkedtünk az elektromos dobbal (még steel drum hangot is tud, meg huhogni!) és remixeltük a Dömsödi indulót. Hangosan.
Ezt focizás követte a túlparti szigeten. Kevés foci, sok szájkarate.
A foci porát lefürödtük a stégen. "Majd lefagyott a ...micsodánk!..." Lilié nem! Volt kagylóhéj gyűjtés, belelépés nem. Julika a kukival (polifoam kukac) "horgászott".
Majd megint dobolás, még hangosabban. Simán tudunk hangosabban dobolni, mint a zene, amit kísérünk. Mert ilyet is gyakoroltunk ma.
Ebédre gyümölcsleves, rántott pulykamell és hasábburgonya volt. SÜLT KRUMPLI!!! Süni nem kapott repetát (mert elfogyott) de ez őt nem érdekli, mert a felnőttek úgyis hazudnak. Azóta is ezt hánytorgatja.
Csendespihenő helyett japán dobolást vetített Bálint bácsi (Görögországból.) KODO

Peti közben leszerelte a kályhacsövet. Szerelési szünet.

Naszóval.
A szép felsőtestű japánok olyan megnyugtató ritmusban dobolnak, hogy Patzi és Lél elszenderedtek tőle.
A délutáni program biciklizéssel kombinált focizás volt. Igazi nagy pályán. Volt bíró, Álmos, aki nagyon sportszerű/sportszerűtlen volt. (Attól függ, ki melyik csapatban volt.) Körülbelül 9-7 lett a végeredmény, de a gólok pontos száma még mindig vita tárgya. Bálint bácsi (véletlenül!) fejbetrafálta Sünit a labdával, akinek ettől állítólag Kairóig repült a kiakadt állkapcsa. Ezt nem mindenki hiszi el neki. Barna pedig kikönyörögte magának a sárga lapot.
A focit megint stégelés követte, mert aki stégel, annak MA este nem kell rendesen fürdenie, csak fogat mosni.
Vacsi előtt még egy kis csengetés.
Vacsorára tejbegríz. Peti legnagyobb örömére. Hatszor repetázott, most fontolgatja a hetediket és a kirepedést.
Most blogolunk (remek móka!!!) és meg fogjuk nézni a Wallace és Grommitot. Ami egy gyurmafilm DVD, és Oscar díjas.
Jóccakát!

FONTOS!!!

Aki jön pénteken délután, hozzon magával fürdőruhát, törülközőt.
A gyerekek majd megmutatják, hol lehet csobbanni egy jót.

Fotók Bolditól


Tessék-tessék a csengettyű! Százér' csokorját!


Te hány gombócosat kaptál?


Na, látod, anya? Mosok én fogat minden nap!


Mikor csengetnek már ki végre?


Tekeredik a kígyó...


Nyertem?


Na ezért nem fényképeztünk az uszodában.


Jó reggelt, Vietnám!...vagyis Dömsöd.


Harry Potter a király!


Timur és csapata


Utánam srácok!


Megy a juhász a (drót)szamáron


Na ezt az eget nem hittük el reggel.
Azóta megszoktuk. :-)


Bálint bácsi a FŐKOLOMPOS. A bringáján is látszik.


Juli néne, Beni néne
Etye-petye-lepetye


Ott van szalvéta is!


Nem szabad a nyárssal hadonászni, mert a csöpögő zsír nagyon forró.

Szerda 2. rész

És lőn csengettyűzés.
Csilla néni elvitte Somát, aki azonnal hiányozni kezdett. Előtte azért meghallgatták, hogy mit sikerült összegyakorolni csengettyűzésben. Lelkes tapsot kaptak az előadók, úgyhogy annyira nem lehetett rossz...
Vacsorára szalonnát, kolbászt, hagymát sütöttünk nyárson. Egész ránk sötétedett, mire végeztünk.
Hiába mondtuk, hogy már fürödtünk a Dunában, Zsófi ragaszkodott hozzá, hogy most már végre szappannal, meleg vízzel is megfürödjünk. Hát lecsutakoltuk magunkat. Utána kullancsellenőrzés tetőtől-talpig. Szerencsére senkiben nem volt egy sem.
A nap lezárásaképpen sorban bepotyogtunk az ágyba, és azon nyomban el is aludtunk.

2010. június 23., szerda

Képek

Bálint bácsi képei, kicsit ömlesztve:

Jól kifogtál rajtam!


Dik-dik-digidik-dik-dik!


Pedig minden este van fogmosás!


Túl a csúcson


Szabad ezt a kicsiknek is?


Hajrá Argentína!
Nem! Hajrá Mexikó!
Nem! Hajrá Dél-Afrika!...


"Zsuzsi segít Anyukának"


Messze van még, Törpapa?


A Dunában úszik egy hal,
az összes fiaival.


Hi Mum, I'm here!


Mert Bálint bácsi még vízen járni is tud!!!


UFÓ!!!


O sole mio

Folyt. köv. Boldi képeivel

Szerda 1. rész

Reggel arra ébredtünk, hogy hetvenhétágra süt a nap.
Mármint semmi eső, semmi felhő, csak kék ég.
Kicsit félve bújtunk elő, szinte pucérnak éreztük magunkat esőkabát nélkül.
Miután erőt merítettünk a műzli-kukoricapehely-tej-kakaó kombinációból álló reggeliből, némi technikai előkészületek után felkerekedtünk, és az eddig parlagon heverő bringákra pattanva elkerekeztünk a Tassi zsiliphez. Ott megnéztük a zsilipet, át is sétáltunk fölötte a kis hídon oda-vissza, úgyhogy elmondhatjuk, a Csepel-szigeten is jártunk. Aztán irány haza, mert a fiúk már majd' befociztak.
A bringatúra tapasztalata az volt, hogy Peti és Bálint kinőtték a bicajukat. Amennyire lehet, feljebb állítottuk a nyergeiket, de ez csak ideiglenes megoldás. :-)
Ebéd előtt kicsit megmártóztunk a végre megint fürödhető Dunában. Mivel csak 17 fokos a víz, nagyon gyors és rövid mártózásokból állt a fürdés, köztük langyos, napsütötte stégdeszkán lapulós szünetekkel.
Ebédre gyümölcsleves (Soma nem szereti, ki gondolta volna!) és rizses hús csemegeuborkával, nyamm-nyamm.
Csendespihenő helyett (mert végül feladtuk...) délutáni meccs/filmnézés, a legkisebbnek (Soma bácsi) alvás.
Utána a változatosság kedvéért csónakkal átmentünk a túlparti telekre - naná, hogy focizni.
Most csengettyűzési szünet van. Amint Bálint bácsi és Soma kirakták az új darab mind a 12 szólamát, folytatjuk.
Este tüzet rakunk és sütünk. Ha marad a jó idő. Reméljük, marad!

Kedd

(Ezt szerdán írom, sajnos képeket nem lesz idő betölteni.)

Az idő pocsék. Illetve...enyhe novemberünk van.
Reggelire friss kifli (nem sikerült megenni mind a negyvenet), vaj, lekvár, tea, tej, kakaó.
Némi látszatrendrakás és beágyazás után irány az "ütősterem". A mai program: csengettyűzés.
Amikor már nem bírtunk többet, nekiültünk levelezőlapot írni. Volt, aki még soha nem írt ilyet, a címzés nem is mindenkinek sikerült elsőre hibátlanul. Mindet kijavítottuk, úgyhogy reméljük, kivétel nélkül célba is érnek. (Talán épp pénteken.)
Ezt még egy jó kis természetismereti vetélkedő követte ebéd előtt. Bálint bácsi mindenféle állatos, növényes képeket vetített, és furmányos kérdéseket adott fel hozzájuk. Aki jól válaszolt, kapott hámozós földimogyorót. Peti NAGYON aktív volt, a sok mogyoró után alig maradt étvágya...
Ebédre volt a hétfői paradicsomlevesből, utána zöldborsófőzelék fasírttal.
Közben végig esett és zuhogott és zuhogott és esett. Meg egy kicsit esett is.
Némi (távolról, ellenszélben, szemüveg nélkül) csendespihenő(nek látszó tevékenység) után felkerekedtünk, és átautóztunk Ráckevére az uszodába, ahol a pára miatt sajnos nem tudtunk fényképezni, pedig lett volna mit.
Na az uszodázás, az maga volt a dőzs!
Megmentettünk az enyészettől egy nekünk adományozott uszodabérletet, úgyhogy a nagyobbak a Vitál Zónába is bemehettek. Volt is szaunázás, meg röhögés a tepidáriumban. (Barna majd elmeséli, mi volt olyan vicces.)
De a csak uszodára jogosultak se unatkoztak: volt gyerekmedence (Julika nagy örömére), úszómedence (az úszni tudók és férfiasan pancsolni vágyók örömére) és termálmedence (mindenki örömére). A termálmedence néha zubogott, néha vízsugarakkal masszírozott, néha pedig - amikor volt jel - az aktuális vébémeccset lehetett nézni kivetítve a vízben heverészve.
Minden eső miatti lehangoltságot, koszt és tanév végi feszültséget kiáztattunk magunkból.
Hazatérve felfaltuk a vacsorai kenyereket szalámival és sajttal, paradicsomot, paprikát is harapva mellé. Ja, és hagymát. Kellemes meglepetés volt, hogy milyen sok gyerek eszik szívesen hagymát!
Este persze meccsnézés a függőknek, Lucky Luke film a szélesebb látókörűeknek.
Aztán szunya.

2010. június 21., hétfő

Hétfő

Délelőtt szép sorban befutott mindenki.
Amikor nem esett, foci, amikor esett, társasozás.
Ebédre paradicsomleves, rakott krumpli.
Utána némi csendespihenő.
Aztán megjött Bálint bácsi, és RENGETEG hangszer.
De nem kezdtünk dobolni. Előtte bemelegítettünk:
megmártóztunk a Dunában, volt, aki be is ugrált.
Álmos kicsit összerúgta a port egy kagylóteleppel,
de szerencsére csak kicsit vágta meg a lábát.
És amikor hazaértünk, dobolás volt. Nem is kicsi.
Közben Soma is befutott, úgyhogy most már tényleg
teljes a létszám.
Vacsora előtt még volt egy kis foci az esőben
(Bálint bácsi engedte! Nem én voltam!)
Mindezek után talán mondani se kell, hogy volt étvágy.
Fogmosás, filmnézés. Eközben írom ezt a kis napi összefoglalót.
És akkor még pár friss fotó: